A fertőzéses eredetű gyomor- és bélhurut kórokozóinak előfordulási gyakorisága szezonális: télen a vírusos, nyáron a bakteriális eredet a legvalószínűbb.
A vírusos bélhurutban mindenképpen, de bizonyos életkortól és alapbetegségektől eltekintve, az enyhe vagy középsúlyos bakteriális hasmenések többségében is, a terápiát a helyes diéta következetes alkalmazása jelenti.
Hasmenés – A fertőzés okozói és következményei
A hasmenés kórokozói a gyomor-, bélrendszer különböző területén, különféle kórós elváltozásokat eredményeznek. A bélhurutot okozó szalmonellák részben bizonyos gyulladási faktorok, részben toxinhatás következtében az egész tápcsatorna (gyomortól a vastagbélig) nyálkahártyájának gyulladását okozzák.
A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok (rotavirus, astrovirus, calicivirus, enteralis és adenovirus) a vékonybélbolyhok sejtjeit károsítják, aminek következtében felborul a folyadékfelszívódás és -kiválasztás egyensúlya, és a szénhidrátok felszívódása is zavart szenved.
A fertőzések által okozott kóros szöveti elváltozások tehát változatosak, de a következmény ugyanaz: romlik az emésztés és a felszívódás, fokozódik a bélperisztaltika, továbbá folyadék- és sóveszteség keletkezik.
Hasmenés esetén első lépés a folyadékveszteség pótlása
A hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem folyadék- és sóháztartását veszélyezteti. Ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét figyelembe véve, megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját.
A kiszáradás szempontjából a legveszélyeztetettebbek az igen fiatalok és az öregek. A csecsemők és fiatal gyermekek szabályzó rendszereinek teljesítménye limitált, testösszetételük sajátosan változik, és ebben a korcsoportban fordulnak elő a leggyakrabban azok a megbetegedések, amelyek a só- és vízforgalom egyensúlyát felboríthatják. Az idősebb emberek szervezetének víztartalma kevesebb, mint bármely fiatalabb korcsoporté, és szomjúságérzetük csökkent.
Noha a fertőzéses eredetű hasmenések kórokozói és az általuk kiváltott emésztőrendszeri károsodások jellege, mértéke különbözik, az alkalmazott diéta alapelvei azonosak. Csupán a diétabővítés progresszivitását kell összhangba hozni a beteg aktuális állapotával. Hasmenéses diéta első és egyben legfontosabb lépése a szükségletnek megfelelő folyadékbevitel. A beteg itatása életmentő fontosságú. Erre a célra alkalmas a cukormentes vagy enyhén cukrozott hideg tea, továbbá a limonádé, noha ezek nem segítenek a sóveszteség pótlásában.
A sók pótlása elengedhetetlen
A folyadékadás mellett szorgalmazni kell a különféle sók bevitelét is. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet.
A kálium és magnézium pótlására elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevek (sárgarépa) gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélbolyhok sejtjeinek gyógyulását elősegítő vitaminokat is tartalmaznak. A főtt burgonya leszűrt leve, vagy a megfőzött, majd áttört sárgarépa egyaránt jó káliumforrások, és enyhén édeskés ízük miatt jól sózhatók. Az ásványvíz a folyadék bevitele mellett részben az elvesztett ásványi sókat is pótolja. A gyógyszertárakban kaphatók hasmenés esetére ajánlott elektrolitkészítmények. Az orális rehidráló oldat (ORS) alkalmazását az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten javasolja.
Forrás: Ötvenentúl.hu