A hideg évszakban is fontos, hogy egy kis időt kültérben és valamilyen mozgással töltsünk.
Csak elindulni nehéz!
Több tanulmány is alátámasztja, hogy azoknak, akik télen is rendszeresen mozognak a szabad levegőn, erősödik az immunrendszerük, tehát ritkábban lesznek náthásak, influenzások.
A hideg levegőn mozogva a szívünk is erőteljesebben dolgozik, ami – egészséges embernél – hozzájárul a keringés felfrissüléséhez, a szívizmok erősödéséhez, az erek egészséges működéséhez, az izmok vérellátásának fokozódásához.
Az intenzív mozgás jótékony következménye, hogy az anyagcserénk felgyorsulásának köszönhetően némi súlyfeleslegtől is könnyebben szabadulhatunk meg, mint diétázással. A téli séta, nordic walking, kocogás, vagy éppen a szánkózás, korcsolyázás az unokával a belső feszültségektől, a téli lehangoltságtól is segíthet megszabadulni.
A téli depresszióval szemben azért véd, mert az agyban, a mozgásnak köszönhetően nagy mennyiségű endorfin (az ún. boldogsághormon) termelődik, amelynek hatása, az elégedettség, a jó közérzet akár 12 órán át is „kitarthat”.
Ismerjük a saját határainkat!
Fontos tudni azonban: a hidegben sokkal körültekintőbbnek kell lennünk, ha valamilyen testmozgásba kezdünk, mint nyáron. Alapszabály, hogy bármilyen kültéri mozgásformát választunk is, ne erőltessük túl. Erős mínuszokban még a rendszeresen túrázók se induljanak neki félnaposnál hosszabb hegyi utaknak.
A valamilyen, szív- és érrendszeri betegségben érintetteknek kiváltképp óvatosnak kell lenniük, mert a hidegben az erek erőteljesen összehúzódnak, a vér szerkezete sűrűbbé válik, ezzel masszívabb, tömöttebb lesz, ami hozzájárulhat a vérrögképződéshez, ez pedig könnyen vezethet szívinfarktushoz, agyvérzéshez.
Persze az ebbe a betegcsoportba tartozóknak sem kell, nem is szabad lemondaniuk a napi kültéri testmozgásról. A „mit, mikor és mennyit”-ről ajánlatos konzultálniuk a kezelő- vagy háziorvossal.
A figyelmedbe ajánljuk!
1. Mielőtt télen a szabadba indulsz (korcsolyázni, síelni, sétálni), tájékozódj az időjárásról.
2. Szeles időben a hőmérsékletet hidegebbnek érzékeljük, tehát nagyon fontos az olyan természetes anyagokból készült ruhaneműk réteges viselése, amelyeknek jó a hőtárolási képességük.
3. Idősebbeknek minden szabadban végzett mozgás, még egy egyszerű séta megkezdése előtt is tanácsos lehetőleg már meleg helyiségben elvégezni néhány bemelegítő mozdulatot, gyakorlatot, mivel a hidegben a bemerevedett izmok korlátozott mozgása miatt nő a sérülések kockázata.
4. Akkor is mozgassuk át testünket, ha autóval megyünk a futóterepre. A kocsi utasterét ne fűtsük túl.
5. Bemelegítés után a szabadban minél egyenletesebben és folyamatosan, közel azonos intenzitással mozogjunk. A futás után ne váltsunk át lassú sétára, ne álljunk meg pihenni, mert a lassulás, pihenés közben hamarabb lehűlünk, kezdünk el fázni.
6. A kirándulás, túrázás, sízés előtt együnk és igyunk, ám az étkezés és mozgás között legalább két óra időnek kell eltelnie.
7. Legyen az oldaltáskánkban, hátizsákunkban egy termosznyi meleg tea, továbbá fekete csokoládé, szőlőcukor, tehát olyan, gyorsan elfogyasztható, könnyen felszívódó ételfélék (ilyenek az olajos magvak is), amelyek segítenek megelőzni a vércukorszint gyors „leesését”.
8. Télen is fontos a folyadékpótlás, még akkor is, ha nem érezzük szomjasnak magunkat, mert szervezetünk ilyenkor is ugyanannyi folyadékot veszít, mint hőségben. Ezért indulás előtt és séta, kocogás, síelés, egyéb sportolás közben se feledkezzünk meg valamilyen langyos vagy meleg folyadék fogyasztásáról. Ha unokával, unokákkal kirándulunk, szánkózunk, gyakran kínáljuk a csemetét meleg teával.
Forrás: Ötvenentúl.hu