Tüdő „bajok”

Sokat hallunk nap, mint nap a tüdőrák kockázati tényezőiről és kevesebbet egy sokkal gyakoribb állapotról, a COPD-ről.

A COPD (chronic obstructive pulmonary disease) azaz a krónikus obstruktív légúti betegség két állapot kombinációja: emfizéma (tüdőtágulat) és krónikus obstruktív bronchitis. Mindkét állapotot valamely tüdőkárosító hatás (pl. dohányzás) okozza. 

A COPD nem csak dohányosokban alakulhat ki, a betegség során a tüdő károsodik és csökken az oxigén felvevő képessége. 

Ha a tüdő nem dolgozik teljes kapacitással, bizonyos tünetek jelennek meg, melyeket azonban nem olyan könnyű felismerni. Mivel a COPD egy progresszív betegség, kezelés nélkül nem lassítható a folyamat, több fejlett országban ez a 4. leggyakoribb halálok (pl. USA). Rendkívül fontos a korai felismerés. 

Az alábbiakban 7 olyan tünetről írok, melyek jelezhetik, hogy valami gond van a tüdő működésével.

Nagyon sok ember, amikor elkezdi tapasztalni a megrövidült légzés tüneteit, azt gondolja, hogy ez természetes, a „korral jár”, és nem tesznek semmit annak érdekében, hogy orvosolják a panaszokat. Az a típusú tüdőkárosodás, mely a COPD-t okozza, nem visszafordítható, a legtöbb, amit tehetünk az, hogy lassítjuk vagy megállítjuk a folyamatot. A COPD megelőzésének és a légzésfunkció fenntartásának legjobb módszere a fizikai aktivitás növelése. Tehát a legrosszabb, amit tehetünk, ha csökkentjük a mozgást. 

Bizonyos időközönként szinte mindenki elkap valami olyan betegséget, mely köhögéssel jár, azonban ha ez egyre gyakoribb vagy hosszabb ideig tart vagy krónikussá válik, fel kell keresni egy specialistát. COPD során begyulladnak a hörgők és a kis zsákocskák, az alveolusok, melyek kitöltik a tüdőt, csökkentve azok rugalmasságát és hajlékonyságát. Amikor mindez bekövetkezik, a légutak fala elvékonyodik és több nyálkát termel, ami eltömíti azokat. 

Ekkor olyan váladékos köhögést tapasztalunk, ami általában influenza során szokott előfordulni, azonban az influenza más tünetei nem jelentkeznek. Ez a felköhögött, színes (sárga, zöld, véres) váladék a jele annak, hogy valami nincs rendben a tüdőben. 

A COPD egyik legérdekesebb jele a reggeli fejfájás egy végigaludt éjszaka után. Ennek oka az lehet, hogy a COPD-s beteg nem tudott elég mélyen lélegezni alvás közben, ezért széndioxid halmozódott fel szervezetében. A széndioxid hatására az agyban lévő erek kitágulnak és ez okozza a fejfájást. 

A legtöbb ember nem kapcsolja össze a fejfájás tünetét a COPD-vel, ehelyett külön kezeli azt. Azonban, ha a fejfájást tényleg a COPD és az alacsony oxigén szint okozza, a fejfájás nem fog elmúlni. 

A COPD előrehaladott stádiumban szívbetegséggel párosul, mert a keringési rendszer nem kapja meg a normál működéshez szükséges mennyiségű oxigént. Ekkor a keringésben felhalmozódik a folyadék, aminek hatására megdagadnak a bokák és a lábak. A tüdő egyre rosszabbul működik, a szervezet azon képessége, hogy ezt kikompenzálja romlik és a szív nem tud elég erősen pumpálni. Amikor a szív már nem tud elég vért pumpálni a májba és a vesékbe, azok nem tudják ellátni alapvető funkciójukat, eltávolítani a méreganyagokat és a folyadékot. Ennek eredménye az ödéma. 

A fekvés arra ösztönzi a tüdőt, hogy erősebben működjön. Sok COPD-s beteg azt találja, hogy gondja van a mély alvással, de közülük sokan nem ismerik fel, hogy ennek a tüdő az oka. A COPD-ben szenvedő betegeknek az alvás nem könnyű dolog, mert sokszor éjszaka is köhögnek, ami felébreszti őket vagy megszakítja a mély alvást. A COPD és a rossza alvás kapcsolata meglehetősen bonyolult, ráadásul sok COPD-s betegnél tapasztalható a reflux is. Fontos, hogy ha valaki nehezen alszik, éjszaka légzési nehézségei vannak, a köhögés zavarja az alvásban, reggel fáradtan, gyengén ébred, esetleg fája a feje, keresse fel orvosát.

A krónikus gyulladás hatására a tüdő megnagyobbodik és lefele nyomja a rekeszizmot, megnehezítve annak normális működését. A mellkas megnagyobbodik, a bordaközi, a nyaki és a mellkasi izmok meggyengülnek. Amikor ez bekövetkezik a COPD-s betegek állandóan megpróbálják ezt kompenzálni ülés közben úgy, hogy a kezüket a térdükre rakják. Ez a póz stabilizálja a mellkast és a vállakat, ezáltal könnyebben tudják használni a légző izmaikat.

Amikor a vér nem tartalmaz kellő mennyiségű oxigént, az ajkak és az ujjak kékes, szürkés tónusúvá válnak. A vérrel teli oxigén piros, míg a kevesebb oxigén tartalmú ér kékes és sötétebb. Ez a cianózisnak nevezett állapot akkor lép fel, ha a vér oxigén szintje 90% alá csökken. 

Magyarországon ma 3,5 millió aktív dohányos van, így nem meglepő, hogy kb. félmillió COPD-s beteggel számolhatunk. Ezeknek a betegeknek azonban csak kb. az egy negyedét kezeljük, a többiek nincsenek diagnosztizálva, azaz nem is tudják, hogy ők már COPD-s betegek. Pedig A TÚLÉLÉS KULCSA A DOHÁNYZÁS ELHAGYÁSA MELLETT A KORÁN ELKEZDETT SZAKSZERŰ KEZELÉS. Mert ez a betegség alattomosan alakul ki, visszafordítani nem tudjuk, legfeljebb megállíthatjuk, vagy lassíthatjuk a progresszióját.