Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40%-át ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt bevezetett tehéntej felelős – hívja fel a figyelmet Dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke.
Egy friss kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat. A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában - írja a Napidoktor.
Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.
A tehéntej korai bevezetése akár vashiányos vérszegénységet is okozhat
A tehéntej magas nátrium és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véres székletürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését.
Az idő előtti, túlzott mértékű tehéntejfogyasztás másik komoly veszélye a vashiányos vérszegénység kialakulása. A tehéntej vastartalma alacsonyabb, mint az 1-3 éves korosztály fejlődéséhez szükséges mennyiség. Külső pótlás nélkül vashiány léphet fel a babánál, amely hatással lehet az alapvető tanulási folyamatokra is (főbb tünetei a fáradékonyság, étvágytalanság vagy a koncentrálóképesség csökkenése).
A budapestiek hamarabb teszik az étrend részévé a tehéntejet
Egy friss kutatás az édesanyák szokásait vizsgálja: a felmérésben résztvevők többnyire 8-9 hónapos kortól kezdenek tejterméket adni gyermeküknek (natúr joghurtot, főzelékbe kevert reszelt sajtot, túrót), de sokan már 5-6, sőt, akár 4 hónaposan túródesszertet vagy gyümölcsjoghurtot kínálnak tízóraira és uzsonnára. A fővárosban élő édesanyáknál gyakrabban fordul elő, hogy a rohanó mindennapok közepette gyors megoldást keresnek, és hamarabb nyúlnak tehéntejhez a hozzátáplálás idején, mint a vidéken élők, akiknek döntő többsége másfél-kétéves korig szeretné elkerülni a tehéntej bevezetését.
„Bár a tej valóban jó kalciumforrás, a babák számára nehezen emészthető és allergizáló tápanyag, amelyet érdemes egyéves korig, sőt egyes szakértők szerint, akár 3 éves korig kerülni. Az anyatejes – vagy tápszeres – táplálás és a tehéntej bevezetése között hidat jelenthetnek a kifejezetten 1-3 éves gyermekek igényei szerint összeállított tejalapú gyerekitalok. Igazodnak a korosztály vitamin- és ásványianyag-szükségletéhez, megfelelő mennyiségű vasat tartalmaznak és az ideális folyadékpótlásban is segítséget nyújtanak. Válogatós vagy nehezen evő babáknál is sokat segíthetnek.” – fejtette ki Dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.
Megfelelő táplálással számos felnőttkori népbetegség megelőzhető
A tehéntej mellett a tojás korai fogyasztása okoz leggyakrabban allergiát, amely a későbbi évek során is csak ritkán szűnik meg, és súlyos esetben anafilaxiás sokkot okozhat. Korábban a gluténtartalmú ételek bevezetését 4-7 hónapos kor között javasolták, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban kiderült, hogy ez nem segíti a lisztérzékenység megelőzését. Elegendő a 6 hónapos korig javasolt kizárólagos szoptatást követően bevezetni a glutént.
A búza, a kukorica, a disznóhús, a hal, a paradicsom, a hagyma, a fejeskáposzta, a bogyós gyümölcsök, az olajos magvak, a citrusfélék, valamint a méz és a csokoládé szintén könnyen okozhatnak allergiát, a burgonya, a sütőtök az alma vagy a rizs viszont akár a baba első étele is lehet. Bár a nyers zöldségek tápértéke nagyobb, mégis párolva érdemes kínálni a csecsemőknek, mert rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők. A főzelékeket, püréket minél kevésbé fűszerezzük, só helyett érdemes petrezselymet, kaprot vagy akár fehérrépát használni: az ekkor kialakuló ízérzékelés a későbbiekben is nagymértékben meghatározza a táplálkozási szokásokat. Az élet első 1000 napjában a szülők megfelelő táplálással aktívan tehetnek gyermekeik jövőbeni egészségének alakulásáért. A korosztály igényeinek megfelelően kialakított étrenddel nemcsak az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata csökkenthető, de olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.