Szomorú kérdés, de szükséges: hogyan küzdjünk meg magányunkkal egy fájó szakítás után? Különösen egy hosszú kapcsolat vége lehet megpróbáltatás – de túl lehet élni.
Szinte mindenki tapasztalhatta már: amikor egy hosszabb ideje tartó párkapcsolat véget ér, az ember önkéntelenül is zavarodottá, izgatottá, letaglózottá válik. A fájó szakítás nemcsak szomorúságba és kétségbeesésbe dönthet, de ismét fel kell öltenünk a szingli szerepet, amihez semmi humorunk nincsen. Meg kell küzdenünk a sok-sok emlékkel, melyek most csak mardossák a lelkünket és úgy érezzük, a magány teljesen bekebelez.
Egy összetört szívet nem lehet egyik napról a másikra meggyógyítani. Egyszerre szakad az emberre a fájdalom, a sértődöttség, a harag, a kétségbeesés, a magány. Valóságos küzdelmet folytatunk azért, hogy megőrizzük józan eszünket, miközben az őrült gondolatok és a depresszió kezdi elhomályosítani. Ha a magány leküzdésére nem találunk valamilyen megoldást, könnyen súlyosbodhat a helyzet, depresszió, álmatlanság, káros szenvedélyek alakulhatnak ki - írja a napidoktor.
Ha egyszer hagyjuk, hogy magukkal húzzanak, bizony csak még negatívabb gondolatok fogják megszállni az agyunkat, így a bizonytalanság, szorongás, önbizalomhiány, mely nőttön-nő bennünk. Lassan, de biztosan csapdába kerülünk. A negatív érzések bezárnak.
A szakítás utáni gyógyuláshoz idő kell. A szomorúság és kétségbeesés megélése természetes, de nem kell magunkat tönkretenni! Hogyan birkózhatnánk meg a ránk szakadt magánnyal és szomorúsággal? Lássuk.
Foglaljuk le magunkat – nagyon!
Az üres agyban könnyebben dolgozik az ördög – ez teljesen igaz. Tehát ne hagyjuk, hogy „üressé” váljon! Kell valami, ami lefoglalja az agyunkat, munka, feladatok, tanulás, mert különben a negatív gondolatok, rossz érzések könnyen „bekebeleznek”. Természetes, hogy ha az agy „parlagon hever”, akkor sűrűn „kattog” a negatív dolgokon. Foglaljuk hát le az agyunkat, minél több dologgal, minél több módon! Így nem fogunk állandóan a számunkra szenvedést okozó történésekre gondolni.
Kényeztessük magunkat
Nyilvánvaló, hogy egy szakítás után magányosnak érezzük magunkat, nincs aki törődjön velünk és gondoskodjon rólunk. De mi miért ne kényeztethetnénk magunkat? Tegyünk meg olyan dolgokat, válasszunk olyan elfoglaltságokat, amelyekre azelőtt nem volt lehetőségünk van időnk. Régóta álmodtunk valamilyen hobbiról, tanfolyamról, de sosem próbáltuk ki? Itt az ideje. Könnyen visszakaphatjuk az életkedvünket!
Vegyük fel a kapcsolatot régi barátainkkal
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy barátaikkal szinte megszakítják a kapcsolatot párkapcsolatuk idején. Szakítás után a barátok, akár régiek, akár újabb keletű barátságok, nagyon jól jönnek. Hozzunk össze újra találkozókat, azokkal is, akikkel korábban nem volt lehetőségünk találkozni – talán épp a kapcsolatunk miatt. Mások élményei, történetei, a régi emlékek lefoglalnak minket, pezsdítsük fel pletykákkal, nevetéssel, no meg némi itallal estéinket!
Az olyanok társaságát viszont kerüljük, akik csak szomorúvá tesznek – akik kellemetlen megjegyzésekkel zaklatnak vagy rossz emlékeket hoznak elő belőlünk.
Járjunk el jóga foglalkozásokra, ahol a gyakorlatokkal illetve a meditációval felülemelkedhetünk érzéseinken és megnyugodhatunk. Nézzünk humoros filmeket és hallgassunk vidám, feltöltő zenéket! Menjünk társaságba minél többet. Ha körülvesznek emberek, a magány könnyebben odébbáll.
Korábbi kapcsolatunk azért ért véget, mert nem volt megfelelő számunkra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem bonyolódhatunk legalább egy flörtbe valakivel. Egy idő után erre is nyitottak lehetünk. Maradjunk optimisták, nyitottak és az élet hamarosan újra szép lesz!