A mentális retardáció, azaz a szellemi fogyatékosság, sokkal inkább jelent állapotot, mint betegséget.
Mikortól számít valaki értelmileg alulmaradottnak? A szellemi fogyatékosság előfordulása a világon általában mindenhol ugyanakkora: 1-3 százalék körüli. Ezeknek döntő többsége, jellemzően 75-90 százaléka csak enyhe szellemi fogyatékot jelent, tehát azt, hogy a gyerek rosszabbul tanul az átlagnál, "butácska".
A szellemi fogyatékosság a fiúknál gyakoribb, mint a lányoknál, aminek pontos okát nem tudják - írja a HáziPatika.
Mi az oka?
A szellemi fogyatékosságot általában a központi idegrendszer örökletes, vagy valamilyen környezeti hatással magyarázható fejlődési zavarából, károsodásból eredeztetik, ilyen betegség a Down-kór is. A szellemi fogyatékosságot születés előtti sérülések okozhatják, ami abból jön létre, hogy a kismama valamilyen komolyabb fertőzésen esett át. A magzati éhezés, valamint egyes ásványi anyagok, mint például a folsav hiánya, is okozhatnak szellemileg alulmaradt magzatot.
Mik a tünetei?
A szellemi fogyatékosság tünetei nagyon heterogének, sok területen megnyilvánulhatnak. Van, hogy csak beszédképességi zavarban észlelhetők, de lehet, hogy az egymáshoz való szociális viszonyulás zavarában, a problémamegoldási képesség hiányában is megmutatkoznak. A szellemi fogyatékosság főleg az általános iskola alsóbb osztályaiban okoz sok problémát, viszont önmagában nem gátolja azt, hogy az érintettek fejlődjenek. Középsúlyos és súlyos szellemi fogyatékosságnál sokszor halmozódnak a gondok: nem csak értelmi problémák jelentkeznek, hanem mozgásbeli, érzelmi, érzékszervi vagy szociálisak is.
Milyenek a gyógyulási esélyek?
Szellemi fogyatékosság esetén gyógyulásról nem igazán beszélhetünk, ám az érintettek, állapottól függően, különböző mértékben fejleszthetők.