Bár a vesekövek körülbelül 60 százaléka kalcium alapú, mégsem a kalciumbevitel visszafogása a megoldás a vesekövesség elkerülésére.
Kalcium - rossz helyen
Az emberek körülbelül 10 százaléka valamikor élete során veseköves lesz, és akinél egyszer kialakult ez a betegség, az jó eséllyel számíthat arra, hogy később is jelentkezik nála ez a betegség. Leggyakrabban a középkorú férfiaknál okoz problémákat a vesekő, öt betegből négy férfi - írja a Házipatika.
A vesekövek megkeményedett kristálycsomók, amelyek általában azért alakulnak ki, mert felborul az egyensúly a folyadék és az oldott anyagok között, egyszerűbben mondva az ember kevés folyadékot iszik, így a vizeletben lévő kis kristályok nem tudnak feloldódni a vízben. Összetapadnak, több rétegben egymásra rakódnak - kialakul a vesekő.
A kalcium-oxalát kövek 40 százalékát öröklődő anyagcsere-zavar okozza. Néhány vízhajtó, szteroid, antacid (gyomorsavlekötő) is okozhat magas kalciumszintet, és ezzel kőképződést a vizeletben. Felmerült még a probléma hátterében a mellékpajzsmirigy túlzott működése, túl sok A- és D-vitamin-bevitel.
Veseköves betegeknek régebben azt tanácsolták, hogy kevesebb kalciumot fogyasszanak, és táplálékkiegészítő formájában se vigyék be a pluszban a szervezetükbe ezt az ásványi anyagot, mert a vesekövek leggyakrabban kalciumból és oxalátból állnak.
Csakhogy egy több mint 90 ezer asszonyon végzett vizsgálat (a Nurse's Health Study) kiderítette, hogy a csökkentett kalciumtartalmú étrend nemhogy mérsékelte volna a betegség kockázatát, hanem még növelte is!
Nem mindegy, hogy mivel vesszük be!
A Nurse's Health Study elemzésekor az derült ki, hogy a kalcium és a vesekövek kialakulásának kapcsolata a korábban feltételezettnél bonyolultabb, nem lehet azt mondani, hogy a sok kalcium okozza a veseköveket.
Ha a kő anyagát alkotó két anyag, a kalcium és az oxalát még a bélben találkozik, akkor összekapcsolódik, együtt egy oldhatatlan anyagot képeznek, nem tudnak felszívódni a bélből. Így egyik anyag sem lesz jelen magas koncentrációban a vizeletben.
Az elmélet alapján a kutatók azt javasolják a kalciumot tartalmazó táplálékkiegészítőket szedőknek, hogy étkezések közben vegyék be készítményt.
Milyen ételekkel vigyázzunk?
A nátriummal és a fehérjével. Tapasztalat ugyanis, hogy gyakrabban alakulnak ki kövek azoknál, akik sok fehérjét fogyasztanak, illetve akik sok sót használnak, vagy magas nátriumtartalmú ásványvizet fogyasztanak, mivel ez a két anyag fokozza a kalcium kiválasztást a vizeletben.
A kőképződés másik fontos feltétele, hogy koncentrált legyen a vizelet. Épp ezért tanácsolják, hogy sok folyadékot fogyasszon, aki hajlamos vesekövességre. A kalcium-oxalátos vesekő kialakulásához "szükséges" oxalát pedig az alábbi ételekben van viszonylag nagyobb mennyiségben: mandula, a répa, korpa, csokoládé, dió, mogyoró, rebarbara, spenót, eper, és tea.
Ma már azt mondják a szakemberek, hogy problémát csak a túlzott kalciumbevitel jelent, ez pedig napi 2-3 grammnyi (2000-3000 mg-nyi) ásványi anyag bevitelét jelenti - rendszeresen, állandó jelleggel. Ehhez például napi 2,5 liter tejet kellene meginni, vagy napi 30 dekánál több sajtot megenni!
A magyarországi táplálkozási adatokat elemezve azonban inkább az derült ki, hogy a túlzott kalciumbevitel nagyon ritka, sokkal inkább jellemző az, hogy a szükséges 1.000-1.300 mg-nál hozzávetőleg 32%-kal kevesebbet fogyasztunk. A legutóbbi, 2003-2004-ben elvégzett táplálkozási felmérés adatai szerint a nők napi átlagban 655, míg a férfiak átlagosan 716 mg kalciumot fogyasztanak.