Komolyan kell venni, ha a gyermek éjszakánként rosszul alszik: sűrűn ébred fel vagy rendszeresen horkol. A jelenség mögött alvászavar lehet, aminek hatására romlik az iskolai teljesítmény, lassul a fiatal fejlődése és hosszú távon akár komoly hatással is lehet az érintettre. A számítások szerint sokakat érint a gond.
A lakosság 20-30 százaléka küzdhet olyan alvászavarral, amivel érdemes lenne orvoshoz fordulni. Felnőtt korban kialvatlanság érzése ébredés után, nappali aluszékonyság jellemző, de súlyosabb esetben ingerlékenység, depresszió is kialakulhat a nem ideális pihenés miatt. Gyermekkorban a helyzet – talán mondható – még súlyosabb következményekkel jár. A fejlődő szervezetnek egyébként is jóval több alvásra van szüksége, mint a felnőtteknek, és ha ezt az időszakot folyamatosan megzavarja valami, az a fiatal egész életére kihatással lehet. A brit Indepedent című lapban Anna Joyce, a Coventry University alváskutatója az egyetem egy minap készült vizsgálatára hivatkozva jelzi, sérülhet a gyermek kognitív és motoros fejlődése, az iskolában lemaradhat társai mögött az alvászavarok miatt.
A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeknek is nagyjából ötödük szenvedhet kisebb-nagyobb alvászavarban, sokaknak lehet fel nem ismert apnoeja, ami azt jelenti, hogy alvás közben időről-időre abbamarad a lélegzés, majd újra elindul. A gyakoribb, obstuktív apnoe (OSA) esetén a kimaradás oka a torok izmainak ellazulása. Centrális alvási apnoe esetében az agy nem küldi megfelelően az utasításokat a rekeszizmoknak. A kettő olykor együtt is jelentkezik, ezt nevezik komplex alvási apnoenak.
A probléma egyik jele az éjszakai hirtelen nagy „sóhajtás” vagy horkolás lehet. Anna Joyce azonban a szülők megnyugtatására közli, pusztán azért, mert egy gyermek horkol (ez az ifjak tizedére jellemző), nem jelent még apnoet, ez csak 100 gyermek közül nagyjából hármat érinthet. A légzéskimaradások hatására csökken a vér oxigénszintje, vagyis a fiatal egész szervezete, így az agya számára sem biztosított az optimális ellátás. Ennek eredményeképpen kognitív (gondolkodásban megjelenő) nehézségei lehetnek az ifjúnak, ami befolyásolja a gondolkodást, az információ feldolgozását és az emlékezetet.
Hosszabb távon csökkenhet a gyermekek intelligencia szintje, és rosszabbul teljesítenek az iskolában. A kutatásban részt vett majdnem félszáz gyermek szüleit olyan berendezésekkel látták el, amelyek a fiatalok légzését, szívverését és véroxigén-szintjét regisztrálták, és vizsgálták nyelvi, motoros és vizuális készségeiket.
Az eredmények azt mutatták, hogy az éjszakánként alacsonyabb oxigénszinttel bíró gyermekek nyelvi kifejezőképessége csökkent, sokkal nehezebben tudták megfogalmazni és mondatba önteni gondolataikat társaikhoz képest. A szülők kikérdezéséből az is kitűnt, hogy az alvászavar a gyermekek szociális készségeit is rontotta, például kevésbé voltak kedvesek vagy segítőkészek, sok esetben pedig kifejezetten problémás volt a viselkedésük.
Azt is megfigyelték, hogy azoknak a gyermekeknek az esetében, akik többet aludtak, csökkent a félelem, idegesség és a boldogtalanság szintje. Anna Joyce megjegyzi, bár a gyermekek kognitív és motoros fejlődése szempontjából csak az egyik tényező az alvás, illetve annak zavara, gyanú és a tünetek megjelenése esetén fontos lenne mielőbb szakemberhez fordulni a későbbi, hosszú távú negatív hatások elkerülése érdekében.