Mi is a biológiai fogászat (2. rész)

Amiről mindenképpen beszélnünk kell, ez a pótlás és a pótlások anyagai. Indultunk a hagyományos tisztafém hidaktól, aminek az volt a nagy előnye, hogy viszonylag kevés foganyagot kellett elvenni. Viszont esztétikailag elég csúnyán nézett ki.

Ma azonban egyre inkább az esztétika irányába mennek el a pácienseink igényei. Először a következő lépés az volt, amikor egy műanyag leplezést tettek a fém elé. Ez az első fázisban egy akrilát leplezés volt. Ennek az volt az előnye, hogy fogszínű pótlást tudtunk készíteni, viszont a hátránya az volt, hogy idővel ezek elszíneződtek.

Ennek továbbfejlesztett változata egy kemény K+B műanyag leplezés volt. Ami még mindig úgy nézett ki, hogy a rágófelszíneken fém volt, hátlapja fém volt, de már a külső felszíne már megegyezett a fogéval. Ahogy haladtunk előre az időben, a 80-as évek elején már megjelentek az első porcelán pótlások Magyarországon. Először csak Pesten, Szegeden készítették, aztán a 80-as évek közepétől már Debrecenben is készült. És azt kell mondjam, hogy igen jó minőségű pótlások készültek.

Azok a porcelán pótlások, amelyeket a 80-as évek közepén helyeztem szájba, a mai napig is jól funkcionálnak. Először hagyományos nikkel tartalmú fémekkel készítették ezeket a pótlásokat. Utána rájöttek, hogy bizony a nikkel a szervezetben allergiás reakciókat tud okozni. Ez az allergiás reakció lehetett ínygyulladás, lehetett ekcémás kiütés kézen, talpon, lehetett hajhullás, lehetett  olyan fejfájás aminek nem találták az okát. Ezek után mi volt a következő amivel próbálkoztunk, az volt, hogy nikkelt nem tartalmazó fémmel készítettük el ezeket a pótlásokat.

Személy szerint a 90-es évek elejétől már nikkelmentes fémekkel készítettem a pótlást, és ’95, ’96. óta már csak kerámia pótlásokkal foglalkozom, mert egyszerűen a hagyományos pótlásokat nem éri meg elkészíteni. Egyrészt élettartam, másrészt annyira minimális a különbség egy hagyományos és egy kerámia pótlás ára között, ami ár-érték arányban sem teszi indokolttá azt, hogy hagyományos pótlást csináljunk a pácienseknek. Ami a további fejlődést jelentette, megjelentek az aranykerámiák illetve a későbbiek során a titánnal készített kerámia pótlások.

Nem tudom mennyire ismert Önök előtt, a csípőprotézisek,  azok mind titánból készülnek. Ez azért van, mert a titánok azok a szervezet által legjobban elfogadott anyagnak bizonyultak. Még bizonyos szempontból az aranynál is kevesebb volt a probléma. Bár az arannyal is összesen 1-2 %, tehát nagyon minimális határon belül van és ott sem mindig az arannyal bizonyítottan összefüggésbe hozható problémák miatt voltak allergiás reakciók. Hisz bele kell gondolni, hogy nemcsak a fém, hanem a leplező anyag is okozhat a pácienseknél problémát. Ezek a rögzített pótlások. Itt is egy újabb fejlődési szakaszhoz értünk. Ez amikor fém nélküli koronákat készítünk, vagy pedig  porcelán héjakat készítünk. Ez elsősorban az elszíneződött fogaknál van, hogy nem csiszoljuk körbe a fogat, hanem preparálunk a külső felszínére egy olyan felületet, amelyre egy külső héjat tudunk ráragasztani. 

Biztos mindenki számára ismert  az amerikai színészek hófehér csodamosolya , amelyet szintén porcelán hélyakkal érnek el. Ezekkel akár természetellenes fehérséget is el lehet érni. Persze kérdés, hogy célszerű-e. Én mindig azt mondom, hogy természetellenes fogszínek azok mindig fölhívják a figyelmet arra, hogy az nem a kedves páciens eredeti foga.

A rögzített pótlásoknál egészen idáig eljutottunk, amikor már nem kell  hogy fémet tartalmazzon. S eljutottunk oda is, hogy egy fog hiányát már tudjuk pótolni úgy is, hogy nem kell lecsiszolni a mellette levő fogakat.

Ezt hogy tudjuk megoldani?

Úgy, hogy két lyukat fúrunk a szomszédos fogba, vagy a már meglévő tömést kiszedjük, és annak a helyére horgonyzzuk el azt az egy pótlást.

S ez miért előnyös?

Azért mert megmarad a saját fog, gyakorlatilag annyi lyukat kell csak fúrni, mintha egy tömést készítenénk a páciensnek. És bármi probléma van a pótlással, nagyon egyszerűen eltávolítható a beragasztott pótlás. Könnyen javítható. Ezek voltak a rögzített pótlások. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kivehető pótlásokat sem. Kivehető pótlásokat akkor csinálunk, amikor már nincs a szájban annyi fog, amihez fixen tudjuk rögzíteni a pótlást. Ezt általában akkor készítjük, ha kevesebb, mint  négy foga  van a paciensnek .

Rájöttek azonban, hogy nemcsak a rögzített pótlás, hanem a kivehető pótlás is okozhat allergiás reakciókat. Éppen ezért ebben is sok új eredmény  van. A kivehető pótlásoknál vannak fémkapcsok, ami fémallergiát okozhatnak.

Hogy lehet azt megoldani, hogy ez ne okozzon semmilyen allergiát?

Egyrészt kitaláltak olyan keresztkötésű allergiamentes akrilátot, amelyeket bevontak különleges anyagokkal és ez így nem okozott panaszt a páciensnek. Másrészt pedig van egy ún. Valplast eljárás, ez egy gumiszerű fogsor, aminek az anyaga más, ez is minimálisra csökkenti az allergiát. 

Lehetőség van a rögzített és a kivethető pótláásoknál is előre megnézni vajon az adott  pótlás anyaga okoz-e  a páciensnek allergiás reakciót, vagy nem. Kétféleképpen lehet ezt meghatározni. Vannak a bőrpróbák, amikor a bőrre ráviszik ezeket az anyagokat és kiderül, hogy az adott anyagra a páciens allergiás-e, vagy sem. Ez Debrecenben   Dr. Ölveti Éva, és a Dr. Hegedűs Csaba vizsgálja be a Fogászati klinikán.

A másik lehetőség egy nagyon egyszerű eljárás, mikor próbateszteket ragasztunk fel a fogra és az egy-két napig a szájban van. Be lehet szintén mérni, hogy mennyire oldódik ki a nyállal a fémből ionos formában az alkotórész. Az eredmény azonban még így sem 100%-os.  Elmesélek egy történetet. Felkeresett egy olyan beteg, aki sok papírral jött, hogy mit nem tartalmazhat a pótlása, mire allergiás  Megcsináltuk azokból az anyagokból, amelyekre a vizsgálatok szerint nem volt allergiás. A páciens két hónap múlva visszajött, hogy doktor úr allergiás vagyok erre az anyagra  is. És erre én mit tudtam mondani, hogy forduljon a panaszával a klinikához ahol kivizsgálták,mert én az alapján csináltam meg. Kivizsgálták újra, és megállapították, hogy valóban arra az anyagra is allergiás. Egyébként az érzéstelenítőknél is előfordulhat, hogy az összes érzéstelenítőre allergiás a páciens.

S ekkor mi jöhet szóba?

Esetleg az altatás. Személy szerint én nem vagyok híve az altatásos fogászati beavatkozásnak. Azt vallom, hogy amit meg lehet egy helyi érzéstelenítéssel oldani, addig ne alkalmazzuk az altatást.

Amit eddig elmondtam, abból kiderül, hogy a biológiai fogászat az azért van, hogy próbáljuk meg azokat a fogászati beavatkozási eljárásokat, illetve azokat az anyagokat megtalálni, amivel a lehető legkisebb rizikóval tudjuk a beteget gyógyítani, illetve olyan anyagokat tenni a szájba, ami a legtovább ott maradhat, anélkül, hogy bármilyen panaszt okozna.