Pajzsmirigy gyulladás: ritkán előforduló betegség

Nőknél általában jóval gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, 5-8:1-hez az arány a betegség típusától függően. Dr. Rencz Rita, a Svábhegyi Gyógyintézet endokrinológus szakorvosa foglalta össze a legfontosabb részleteket.

Gyakori megbetegedés a struma vagy más néven golyva, amelyek nagyrészt nem járnak együtt a hormontermelés zavarával, kialakulásuk oka döntően a jódhiányban keresendő.  Ezen kórállapotok tömeges előfordulása egy bizonyos területen történő már gyerekkorban is megfigyelhető. Diffúz vagy göbös formák ismeretesek - írja a napidoktor.

Ha a pajzsmirigy megnagyobbodás, illetve a göbök nem szembetűnőek, akkor általában csak egyéb okból végzett nyaki – elsősorban ultrahang – vizsgálatok során, véletlenül felfedezett eltérésként kerülnek leírásra. Az 1 cm-nél nagyobb göbök további vizsgálata mindenképpen indokolt a daganatos elváltozás kizárása okán. A struma rendszeres kontrollvizsgálata hosszútávon szükséges, de kezelésre csak bizonyos esetekben van szükség. Panaszokat okozó, jelentősen megnagyobbodott, folyamatosan növekvő vagy igazolt daganatos pajzsmirigy betegség esetén a műtétet kell végezni.

Másik fontos betegségcsoport a pajzsmirigyhormon – termelés eltéréseivel járó kórképek, amelyek megnyilvánulhatnak a szükségesnél kevesebb illetve nagyobb mennyiségű hormon termelődésében. Ezek kialakulása gyakran autoimmun folyamatokra vezethetők vissza, mely folyamatok direkt oki terápiája jelenleg nem ismert.

Pajzsmirigy túlműködés esetén olyan antitest termelődik, mely  a pajzsmirigy fokozott hormontermelését indukálja.  Bármely életkorban előfordulhat, de jellemzően 20-40 év közötti nőkön jelentkezik.

A pajzsmirigy alulműködés során viszont az antitestek krónikus gyulladásos folyamatot generálnak, amely során pusztulnak a pajzsmirigy sejtjei. Ez általában későbbi életkorban fordul elő, szintén döntően nőkön, de az utóbbi években egyre több fiatal nő páciensen is diagnosztizáljuk. Hormontermelési zavarok hátterében természetesen egyéb eltérések  is állhatnak a fent említetteken túl,  ezért szükséges a kivizsgálás, az ok felderítése és a kezelés. Fontos megjegyezni, hogy a panaszok súlyossága nem mindig korrelál a hormoneltérés mértékével, de a megfelelő kezelés mindkét irányú eltérés esetén döntő fontosságú.

A pajzsmirigy megbetegedhet, benne gyulladás alakulhat ki “járulékosan” felső légúti megbetegedés kapcsán, vírusfertőzéstől is, ami nagyon fájdalmas lehet, átmenetileg túl-, illetve alulműködés is kísérheti, de tartós hormoneltérést általában nem okoz. Ugyanígy a szülés után is előfordulhat pajzsmirigy gyulladás, ami múló tüneteket okozva, eleinte enyhe túl-, majd alulműködés képében jelentkezik, kezelést általában nem igényel, de a későbbiekben permanens alulműködés kialakulhat. 

A hormonhiány elsősorban aluszékonyságot, fáradékonyságot, hajhullást, koncentrációs nehézségeket, menstruációs zavarokat, testsúly-növekedést, ödémaképződésre való hajlamot okoz. A hormon túlprodukció ingerlékenységet, „idegességet”, fokozott izzadékonyságot, rossz melegtűrést, remegést, fogyást, hasmenést, szapora szívműködést, vérnyomás-emelkedést okozhat.