A pollenallergiásoknak sem kell lemondaniuk a kisebb-nagyobb tavaszi kerti munkák elvégzéséről, de nem árt, ha ügyelnek arra, hogy mikor végezzék a munkálatokat és mit ültessenek. A tünetmentes kertészkedéshez dr. Pintér Judit allergológus, az Allergiaközpont orvosa nyújt segítséget.
Időben szerezze be gyógyszereit!
A pollenallergia által okozott szénanátha az allergén növény pollenszórásának idején jelentősen megnehezíti az allergiások életét. A már diagnosztizált allergiások minden bizonnyal felkészülten várják a szezont, ismerik a tüneteket okozó növényt és virágzásának időpontját. Dr. Pintér Judit szerint már az első pollenek megjelenésekor tanácsos felkeresni a kezelőorvost, így a gyógyszeres kezelés időben megkezdhető. Ehhez azonban nem elég a pollennaptárt ismerni, mert az időjárási változások hatására a növények pollenszórása előbbre vagy későbbre is tolódhat. Lényeges, hogy a betegek az aktuális pollenjelentést is kövessék: ez mind a hétköznapi életben, mind pedig a tervezett kertészkedéshez hasznos segítség lehet.
Az ideális választás
A szabadtéri munkálatokat tehát érdemes nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára tervezni, de a „mikor” mellett az is lényeges, hogy hol és milyen környezetben végezzük a kertészkedést. A különböző növények eltérő allergenitással rendelkeznek: a legismertebb allergén a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat az allergiások számára. Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia ezért a pollenallergiás betegeknek olyan növények ültetését javasolja, melyek pollenkibocsátása alacsony. Jó választás lehet számukra a begónia, dália, százszorszép, rózsa, petúnia, tulipán, nárcisz, írisz és a liliom. A fák közül pedig az alma, cseresznye, szilva vagy magnólia. Azok a növények, melyek pollenkibocsátása magas, jelentősen fokozhatják az allergiás tüneteket. Nem javasolják ezért a kőrisfa, nyírfa, nyárfa, mogyoró, ciprusfélék és a fűzfa ültetését.
Tanácsok allergiásoknak
A szépen gondozott kert kialakítása sok munkát és időt igényel. A kertészkedést lehetőleg ne a kora reggeli órákban kezdjük, a pollenszám ugyanis hajnal 5 és délelőtt 10 óra között a legmagasabb. Dr. Pintér Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás szintén fontos szempont a munkálatok végzéséhez: szeles, napos, száraz időben a pollenkoncentráció magasabb, míg szélcsendes, felhős időben alacsonyabb.
Fűnyírás közben viseljünk pollenmaszkot vagy védőszemüveget, kertészkedés közben pedig kesztyűt. A manapság közkedvelt talajtakaró, a mulcs penészgomba-allergiások számára nem jó választás, mivel nedves környezetben a gombák könnyen megjelenhetnek ebben. Szintén emiatt ügyeljünk ősszel az avar eltakarítására is.
Gondos gyomtalanítással számos allergén levegőbe jutását megelőzhetjük. A munka végeztével a kerti öltözéket hagyjuk a lakáson kívül, ilyen módon is csökkentve a bejutó pollenek mennyiségét. Kertészkedés után pedig alapos zuhanyozással szabaduljunk meg a bőrünkre és a hajunkra tapadt pollenektől.
Forrás: Szimpatika
A pollenallergia által okozott szénanátha az allergén növény pollenszórásának idején jelentősen megnehezíti az allergiások életét. A már diagnosztizált allergiások minden bizonnyal felkészülten várják a szezont, ismerik a tüneteket okozó növényt és virágzásának időpontját. Dr. Pintér Judit szerint már az első pollenek megjelenésekor tanácsos felkeresni a kezelőorvost, így a gyógyszeres kezelés időben megkezdhető. Ehhez azonban nem elég a pollennaptárt ismerni, mert az időjárási változások hatására a növények pollenszórása előbbre vagy későbbre is tolódhat. Lényeges, hogy a betegek az aktuális pollenjelentést is kövessék: ez mind a hétköznapi életben, mind pedig a tervezett kertészkedéshez hasznos segítség lehet.
Az ideális választás
A szabadtéri munkálatokat tehát érdemes nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára tervezni, de a „mikor” mellett az is lényeges, hogy hol és milyen környezetben végezzük a kertészkedést. A különböző növények eltérő allergenitással rendelkeznek: a legismertebb allergén a parlagfű, de sok más növény is okozhat hasonló panaszokat az allergiások számára. Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia ezért a pollenallergiás betegeknek olyan növények ültetését javasolja, melyek pollenkibocsátása alacsony. Jó választás lehet számukra a begónia, dália, százszorszép, rózsa, petúnia, tulipán, nárcisz, írisz és a liliom. A fák közül pedig az alma, cseresznye, szilva vagy magnólia. Azok a növények, melyek pollenkibocsátása magas, jelentősen fokozhatják az allergiás tüneteket. Nem javasolják ezért a kőrisfa, nyírfa, nyárfa, mogyoró, ciprusfélék és a fűzfa ültetését.
Tanácsok allergiásoknak
A szépen gondozott kert kialakítása sok munkát és időt igényel. A kertészkedést lehetőleg ne a kora reggeli órákban kezdjük, a pollenszám ugyanis hajnal 5 és délelőtt 10 óra között a legmagasabb. Dr. Pintér Judit arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás szintén fontos szempont a munkálatok végzéséhez: szeles, napos, száraz időben a pollenkoncentráció magasabb, míg szélcsendes, felhős időben alacsonyabb.
Fűnyírás közben viseljünk pollenmaszkot vagy védőszemüveget, kertészkedés közben pedig kesztyűt. A manapság közkedvelt talajtakaró, a mulcs penészgomba-allergiások számára nem jó választás, mivel nedves környezetben a gombák könnyen megjelenhetnek ebben. Szintén emiatt ügyeljünk ősszel az avar eltakarítására is.
Gondos gyomtalanítással számos allergén levegőbe jutását megelőzhetjük. A munka végeztével a kerti öltözéket hagyjuk a lakáson kívül, ilyen módon is csökkentve a bejutó pollenek mennyiségét. Kertészkedés után pedig alapos zuhanyozással szabaduljunk meg a bőrünkre és a hajunkra tapadt pollenektől.
Forrás: Szimpatika