A kellemetlen testszagot a legtöbben a fürdés hiányával, az ápolatlansággal vagy a higiéniás szabályok figyelmen kívül hagyásával hozzuk összefüggésbe. Valójában a testszag több tényezőtől is függ, és az életmódunkon kívül betegségek is okozhatják.
A testszag kialakulásáért elsősorban a termelődő izzadtság és a bőrünkön található baktériumok a felelősek. A testünkön a leginkább "illatos" terület a hónalj, de mirigyeket és baktériumokat a testünk minden részén megtalálhatunk, többek között az ágyéknál, a köldök környékén, sőt a melleknél is, azonban az evolúció (és a két lábra állás miatt) a hónalj vált a legfontosabbá -
írja a HáziPatika.
A szőrzet is segít abban, hogy a testszag "érezhetőbb" legyen. Bár sem a testszagot, sem pedig a szőrzetet nem tartjuk napjainkban esztétikusnak, valójában fontos üzeneteket hordozhatnak, például a lelki- vagy egészségi állapotunkról. A legtöbb ember számára a rendszeres tisztálkodás, a szappan vagy tusfürdő, illetve az izzadásgátlók használata segíthet megelőzni vagy legalább csökkenteni a kellemetlen testszag kialakulását, ám ez nemcsak a higiéniás szokásaiktól függ.
Különösen a nők esetében függ a testszag a hormonális állapottól, így a menstruációs ciklustól is. A kutatások szerint nemcsak a nők testének illata változik, szinte folyamatosan, de az is, hogy mások (elsősorban) a férfiak testszagára hogyan reagálnak. Amennyiben megváltoznak a hormonszintek, a testszag is alakulhat, ez megfigyelhető például azoknál a nőknél, akik szájon át szedhető fogamzásgátlókat használnak.
Azzal is tisztában vannak a legtöbben, hogy a hagyma, a fokhagyma, esetleg a csípős kolbász kellemetlen szájszagot okozhat, de ezek az ételek, és úgy általában a fűszeres fogások a testszagra is hatással lehetnek. A fűszerek aromájáért ugyanis különböző kénvegyületek is felelősek, ezeket pedig gyakran méreganyagként tekinti a szervezetünk, és az izzadás során igyekszik ezektől megszabadulni. Vagyis, a fűszeres ételek fogyasztása után számítanunk kell arra, hogy a testszagunk is megváltozik.
Az étrendünk egyéb esetekben is befolyásolhatja a testszagunkat, például azoknak, akik sok vörös húst fogyasztanak, erőteljesebb és kellemetlenebb a testszaga. Az úgynevezett ketoacidózis miatt is változhat az izzadtság összetétele. Ez általában cukorbetegeknél, vagy rendkívül kevés (20-30 grammnál kevesebb) szénhidrátot fogyasztóknál figyelhető meg. A ketoacidózis során a szervezet nem elsősorban a vérben található cukrokat használja energianyerés céljából, hanem a zsírraktárainkat igyekszik felszámolni. A cukorbetegek ketoacidózisos állapotára jellemző szag kellemetlen, rohadt gyümölcsre emlékeztető.
A nekrózisnak nevezett jelenség is okozhat kellemetlen testszagot. A nekrózis tulajdonképpen a sejtek, szövetek idő előtti elhalását jelenti, mely valamilyen külső hatás (pl. fertőzés, trauma, rovarcsípés, kígyómarás stb.) következménye. A nekrózis gyulladással, fájdalommal, az érintett terület elszíneződésével, váladékozással is együtt járhat, és természetesen az elhaló szöveteknek kellemetlen szaga van. Esetenként a nekrózis, pontosabban a nekrotikus lézió a daganatos betegségekkel függ össze.
Meglepő módon, nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy valaki csak azt hiszi, hogy kellemetlen testszaga van - mások számára azonban ez nem érzékelhető, vagy egyáltalán nem zavaró, nem tér el a normálistól. Az úgynevezett olfaktorikus referencia szindrómában szenvedő betegek tévképzete, hogy a testük elviselhetetlen szagot áraszt, és gyakran mások legapróbb jelzéseit is erre való utalásként fogják fel. Az ORS-hez gyakran egyéb pszichés problémák is társulhatnak, például szorongás, testképzavar vagy hipochondria.
