Napjainkban nemcsak a túl sok számítógép előtt ücsörgés árthat – a pollenek, a kipufogógázok, sőt nyáron például a vakító napfény ellen is védenünk kell szemünket.
Manapság sokkal több környezeti tényezőtől kell óvnunk a szemünket, mint korábban – a környezeti ingereken túl azonban a stressz, a gyógyszerek, a nem elengedő vagy éppen vakító fény, a rossz szemüveg, a rejtett látáshibák és természetesen a számítógépes munka is sokat tesz látásunk romlásáért…
Nem hiába mondják, hogy a szem a lélek tükre – ám miközben érzéseink, lelkiállapotunk tükröződik a tekintetünkben, azok a dolgok, melyek rontják a szemünket, csak lassan válnak érezhetővé. Nem tűnik például fel, hogy a számítógép előtt ülve, a munkába belemerülve alig pislogunk, pedig ez automatikus cselekedet. Az intenzív koncentráció azonban elveszi róla a figyelmünket…a szemizmok elfáradnak, a szem kiszárad, a látásélesség romlik.
Nem véletlenül szabály, hogy a számítógép előtt dolgozóknak minden órában tíz percre ajánlatos felállni, sétálni egyet, pihenni. Ilyenkor a szem is pihen. Tornáztatásképpen rajzolhatunk a levegőbe vele számjegyeket. A képernyő legalább 70 centire legyen a szemünktől.
Viseljünk védőszemüveget, nézzünk egy távolibb tárgyat hosszabb ideig – ez nyugtatja a szemet. Ha lehet, kerüljük a neonfényt. Szemégés ellen tegyünk szemünkre hideg borogatást öt percre.
A szemünk egészségét is óvjuk, ha igyekszünk egyenlő arányban magunkhoz venni szénhidrátot, fehérjét és vitaminokat. A szemnek leginkább a béta-karotin és a B, C, valamint E vitaminok tesznek jót. A répa sok karotint tartalmaz.
Párologtathatunk is a munkahelyünkön, a száraz levegő ugyanis szárítja a szemet. Normális esetben a szemből kimossák a könnyek az idegen testeket, tápanyagokkal és oxigénnel látják el a szemet. Megváltozhat viszont ez a nedves réteg, és akár “el is felejthet” működni. Ez gyakori hunyorgást és irritáló érzést okoz. A túl erős könnyezés is zavarra utal. Mindezeknek oka lehet a száraz levegőn túl a számítógépezés, a túl sok tévé-nézés, a helytelen táplálkozás, az allergiák, káros anyagok ás hormonális rendellenességek.
Védjük szemünket a sugárzástól!
Bőrünk védelmére általában használunk fényvédő termékeket, de szemünkről elfeledkezünk. Pedig az ő óvására is szükség van: az UV-sugarak károsítják a szemet is - főként a retinát, amely miatt nő az időskori vakság kockázata. A sugárzás tönkreteheti a szemlencsét, szürkehályogot okozhat, de akár a szem rákos megbetegedésének veszélye is fennáll. Ezért fontos, hogy napszemüveget viseljünk: de valóban jó minőségűt, az olcsó ugyanis csak rontja a szemet.
A napsütés a szemfenéken oxidatív stresszt okozhat, ami meszesedést indít el az éleslátás területén. Ez a központi látás elvesztését okozhatja. Az orvosok a szemüvegek közül a szürkés árnyalatot ajánlják. Ez egyáltalán nem, vagy csak kissé változtatja meg a tárgyak eredeti színét.
Divatos és hasznos is továbbá az oldalt is védelmet nyújtó napszemüveg. Különösen veszélyben vannak a kék szeműek és a fehér bőrűek, valamint azok, akiken lézeres szemműtétet végeztek – utóbbiak mindenképp hordjanak napszemüveget, mivel előfordulhat, hogy a károsodás hatására ismét szemüvegesnek kell lenniük. A kisgyermekek szeme ugyancsak nagyon érzékeny!
Veszélyes sérülések, gyulladások
A kötőhártya a szemfelület védelmét látja el. Irritáló anyagok, kórokozók ennek ellenére is megtapadhatnak a nyálkahártyán, és gyulladást okozhatnak. A szem viszket, bepirosodik, ég, reggel időnként összeragad. Jobb orvoshoz fordulni, mert komoly veszéllyel is járhatnak a panaszok. Romolhat a látás erőssége.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a sérüléseket, a szaruhártya-fertőzést, a retinasérülést és glaukomát sem, azaz a szem belsejében fellépő, megnövekedett nyomást sem.
